Az egyik leggyakoribb kockázat diákmunka esetében a helyismeret hiányából ered. A diákok nem ismerik olyan jól a közlekedési útvonalakat, mint a többi dolgozó, figyelmetlenebbül közlekednek, ezért körükben nagyobb a megbotlásos, elcsúszásos, leeséses balesetek kockázata.

Másik gyakori kockázat a tapasztalat hiányának a következménye. Míg egy jól képzett és tapasztalt munkavállalónak azonnal feltűnik egy biztonsági berendezés hiánya, a diák munkavállalókra ez nem feltétlenül igaz, ezért esetükben a munkaeszköz hiányossága gyakrabban vezet balesetekhez.

Szintén diák munkavállalókra jellemző, hogy nem szívesen viselik az egyéni védőeszközöket, nincsenek tudatában az azok mellőzéséből eredő kockázatoknak.

A fiatal munkavállalóknál továbbá számottevő a váz- és izomrendszeri panaszok kialakulásának (beleértve a derékfájás) kockázata a kényelmetlen testtartásban végzett munka, gyorsan ismétlődő feladatok, nehéz terhek mozgatása miatt.

Bár az átlagos dolgozó népességnél kevesebb órát dolgoznak a fiatalok, gyakrabban végeznek munkát váltott műszakban és rendszertelenebb a munkaidejük, amely fokozott pszichés megterhelést jelenthet számukra.

A hőexpozíció gyakori a kültéri foglalkozások esetében (pl. mezőgazdasági betakarítás, kertészeti munkák), az iparban, valamint a szállodákban és az éttermekben is, emellett veszélyes anyagok (pl. takarító-, tisztítószerek, benzin, oldószerek) is megtalálhatók számos munkahelyi környezetben.

A felmérések arra is utalnak, hogy a fiatal munkavállalókat kevésbé tájékoztatják a munkahelyi kockázatokról, valamint a szükséges megelőző intézkedésekről.

Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség tanulmánya innen tölthető le.

HIPERION Tech Kft, munkavédelmi oktatás elektronikusan, már diákmunka esetén is.